KI: Életerő, energia. Az Univerzum esszenciája, mely áthat, és éltet mindent. A KI az élet alapja. A saját KI-nk az Univerzum KI-jének része. A KI nehezen elmagyarázható valami. A test és tudat egyesítésének eredménye. Fordítható, szellemi erőnek is.

AIKI: A KI-vel való harmónia. Összhang önmagunk, és a természet között. A test és tudat egyesítése révén az Aiki kifejlődik. Gyakorláskor, harmóniába kerülünk a partnerrel, és így képesek vagyunk őt irányítani(A KI-jét kontroll alá vonva), úgy, hogy hagyjuk őt szabadon mozogni. Az Aiki nem a technikát jelenti. Azon keresztül válik érzékelhetővé.

Saika Tanden: Az Egyetlen Pont(Saika no Itten). A saját, belső központunk. a köldök alatt 2,5 cm-re. A KI gyökere. A központ megtartása által stabillá, és nyugodttá válunk testileg, és szellemileg. Minden mozdulatot innen indítunk. A keleti ember, ellentétben a nyugatival nem vállból, hanem csípőből mozdul. Ha, a partnert ki akarjuk billenteni, akkor meg kell törni a központját. Nevezik még Hara-nak is, mely kissé pontatlan. A Hara a hasat jelenti, és ennek a központja a Saika Tanden.

Fudoshin: A nyugodt, és rendíthetetlen elme. Az elmét nem köti semmilyen felelsleges dolog. Szabadon áramlik. A központ megtartása, egyben eredményezi a Fudoshin-t. Az elme képes minden visszatükrözni, akár a tükör. A Fudoshin élő nyugalom. Átfogólag érzékel mindent, de nem ragad le.

Kankyu Ritsudo: A gördülékenység, harmónia a mozdulatban. Amikor cselekszünk, azt folyamatosan, minden felelsleges erőfeszítéstől mentesen tesszük. Az Aikido a természetes mozgásra épül.

Kiryoku Jujitsu: A KI kiterjesztése a technikákban. A központot megtartva, és onnan irányítva hajtjuk végre a technikát. A KI-nket, mindig a technika végrehajtásának irányába kiterjesztve. Nyugalom, harmónia, folyamatosság.

Nidan Biki: A feszültség megszűntetése. Minden ütközés feszültséget okoz. A Ki Aikido tanának legalapvatőbb pontja, az üközésmentesség. Azaz nem állunk ellen a partnernek, sem szellemileg, sem fizikailag. Hagyjuk őt szabadon mozogni. Érzékelve a KI-jét, azt kikerüljük, és kontroll alá vonjuk. Ahhoz, hogy vezessük őt, a tudatát kell kibillenteni. Ez az Aikido titka. Mindehez, először a saját tudatunkat kell uralni(A test és tudat egyesítésének alapelvei).

Fudotai: A stabil testhelyzet. Ha a tudatunk nyugodt, akkor a testünk is az. A tudat irányítja a testet. A test laza, rugalmas. A hát egyenes, a súlypontunk a Saika Tanden-ban helyezkedik el. Amikor mozdulunk, akkor az csípőből tesszük. Így az egész test részt vesz a mozgásban. Nincs feszültség a nyakban, vállban, és a hátban. 

Kör, háromszög, négyzet: Az Aikido klaszikus szimbolikája. A kör a végtelenséget, az elme szabadságát, valamint a technikák egybeolvadását, határtalanságát jelzi. A háromszög a stabilitást, a KI fejlődését. A négyzet a kontrollt, szilárdságot. Azaz a kör a tudatot, a háromszög a testet, a négyzet pedig a technikákat jelképezi.

Kototama: Az univerzum hangja, rezgése. A szó ereje, és határtalansága. A Kototama egyesíti a testet és tudatot az univerzummal. A Kiai is a Kototama egyik megjelenési formája. A Seishin no Gyo gyakorlása által, megértjük a Kototama lényegét, a kiejtett szavak hatását a testre, és a tudatra.

Kokyu Ryoku: A légzés ereje. A test, tudat, és a KI egysége a mozgásban, mely a légzés által válik kifejezővé. A Kokyu Ryoku nélkül nincs Aikido. A Kime, Kiai, a Kokyu Ryoku látható formája. A Kokyu Ryoku gyakorlására lett kifejlesztve a Kokyu Dosa technika, mely egyaránt ülésben, és állásban is elvégezhető.

Maai: A megfelelő távolságtartás. A harcművészet gyakorlásakor, nagyon fontos a helyes távolság megtartása, köztünk, és az ellenfél között. Olyan legyen, hogy ne tudjon hirtelen meglepni minket. Vagyis legalább egy lépést kell, hogy tegyen. A távolság nem csak fizikai, hanem szellemi is. Egyben az üres teret is jelenti. Amikor a partner támadást indít, akkor belép a távolságunkba. Minden esetben alkalmazkodnunk kell a támadáshoz, az ellenfél akcióihoz. Csak így kerülhetünk előnyös helyzetbe.

A harcművészetek alapvető szemlélete a védelem. Az élet megóvása, és az agresszió megállítása. Ez az elv mutatkozik meg a technikákban.

Bushi:  Harcos. A középkori Japánban a társadalmi réteg legfelső osztályát a harcosok adták. Ők uralták, és irányították az országot. A harcos feladata a szolgálat volt, egy-egy Daimyo  alatt. Egész életüket, a harci tudományok(harcművészetek)gyakorlása tette ki. A harcos lét egy életforma, mely, ma a modern Budo-ban van jelen. A Zen, mint alapelv a harcos útjának központi tanítása.

Szamuráj: Nemes harcos. Szolgálattévő, aki urát szolgálja. A legmagasabb rangú harcos réteg. A szó a samurau igéből származik, mely jelentése, szolgálni. 

Bushido: A harcos útja. Eszmerendeszer, szellemiség, mely a Zen tanításaira épül. A Zen az Indiai Dhyana Buddhista tanítás, mely a szabadságot, önmagunkhoz való visszatérést tanítja. A Zen maga az élet. A harcos hitvallása a Zen. A Do a Zen követését jelenti, azaz a saját utunkat. Meg kell értenünk a természet, az élet egységét. A Budo őrzi az ősi tanításokat, szellemiséget, a Szamuráj hagyományokat. A mai harcos feladata, hogy kövesse, és ápolja ezen ősi tradíciókat.

• Gi: Becsület, helyes döntés.
• Yu: Bátorság, hősiesség.
• Jin: Jóindulat, és könyörület.
• Rei: Tisztelet, helyes cselekvés.
• Makoto: Őszínteség, igazságosság. A harcos szava szent.
• Melyo: Megbecsülés.
• Chugo: Hűség, és kötelesség.

A harcos nem pusztít. A harcos Útja a béke megőrzésének útja.

A kard az életet megóvó, és nem az életet elvevő kard.

Közelharc, és önvédelem: Nagyon fontos, hogy tisztázzuk ezeket a fogalmakat. A harcművészetek, egytől-egyig közelharc rendszerek, melyek hagyományokra épülnek. Ez nem feltétlen jelent, több évszázados tradíciókat, de minden esetben a kialakulásában szerepet játszik. A közelharc ember-ember elleni közvetlen küzdelem. A cél a túlélés, az élet megóvása, megvédése, valamint az ellenség/ellenfél mielőbbi semlegesítése. A harci művészetek mindegyikének ez a fő célja. A harci művészetek szorosan kapcsolódnak a kultúrához, és társadalmi szokásokhoz. A technikák a harcok során alakultak ki. Valós körülmények között. Ha ez nem így van, akkor az csupán látványosság. Fontos, hogy tudjuk a harci művészetek egyetlen mércéje a hatékonyság, és nem a látvány. Nem sport, nem alkalmazható sportszerű körülmények között. A harci művészetek adott helyen, adott körülmények között, és adott módon alakultak ki. Egyaránt fegyvertelen, és fegyveres megoldásokat tartalmazva. Az önvédelem. Ez pusztán fogalom. Nincs önvédelmi technika. Technika van, melyett önmagunk megvédésére használjuk. Az önvédelem tudati hozzáállás, mely a harci művészetek alapvető szemlélete. Ha ettől eltérünk, akkor szó sincs önvédelemről, és a harci művészet átcsap a pusztítás eszközévé. A harci művészetek gyakorlása felelősséggel jár, magas erkölcsi hozzáállással. Csak így lehetünk igazi harcművészek. Nem mindenki harcművész, attól, hogy harcművészetet gyakorol.

A közelharc alapelvei:

Nem elég, hogy ismerjük a közelharc technikáit. Ismerni kell a megfelelő taktikát is. Mit, és hogyan alkalmazzunk. Az első, és legfontosabb, hogy kerüljük el a küzdelmet, ha lehetséges. Egy összecsapás bizonytalan kimenetelű, és kiszámíthatalan. 

• A tudat nyugalma. A belső nyugalom megszerzése, hogy előítéletektől mentesen, józanon tudjuk felmérni a helyzetet, és megfelelően cselekedni.
• A lehetőség megragadása. Az első adódó alkalmat ki kell használni, és harcképtelenné tenni az ellenfelet. Nincs második lehetőségünk.
• Találékonyság. Az előny megszerzése, és minden lehetőségünk kiaknázása.
• Alkalmazkodás. A harc változó, és kiszámíthatatlan. Mindig az ellenfélhez igazodjunk, és a megfelelő technikákat alkalmazzuk. Fontos, hogy ne egy technikára összpontosítsunk. A mozdulatok folyamatosan kövessék egymást.
• Távolság. A sikeres küzdelem egyik alapvető kulcsa a megfelelő távolság megtartása. Úgy, hogy az ellenfél váratlanul ne tudjon meglepni. Tehát legyen idő a harcra való felkészülésre. A távolság megtartása, nem csak fizikai, hanem lelki szempont is. Azaz, minden esetben megfelelően tudjuk felmérnia helyzetet.
• Hatékonyság. A harc során a hatékonyság az egyetlen mérce. Minden látványos elem, vagy kétes értékű technika semmit sem ér. Egyszerűségre, és természetességre kell törekedni. Ne feledjük el, hogy a küzdelemben, két ember, és nem két stílus csap össze.
• Lélekjelenlét. Le kell tudni győzni érzeleminket, félelmeinket, minden gátló tényezőt. Higgadtnak kell maradni. Megfelelően ismerni magunkat, így megszerezve az önbizalmat. Kilátástalan küzdelmekbe ne bocsátkozzunk.    
• Felelősségtudat. A harci művészetek technikái veszélyesek. Szükséges az önkontroll, hogy ne okozzunk felesleges sérüléseket. Nem oszthatunk igazságot. Nagyon könnyű túllépni, a jogos védelem fogalmát, ha nincs megfelelő felelősségtudatunk. Ennek erkölcsi, és büntetőjogi vonzatai vannak.
• Minden technikát, mozdulatot ismerjünk megfelelően, hogyan funkcionál. Legyünk természetesek, hatékonyak. Vegyük figyelembe az ellenfél várható reakcióit.  

Az Aikido technikái bármilyen támadás elhárítására alkalmasak. Mivel harcművészetről beszélünk. 

 ZEN: Az Indiai Buddhista tanítás, a Dhyana Japán olvasata. Jelentése, elmélyülés, elmélkedés. Önmagunkhoz való visszatérés. A Zen tanítása szerint, önmagunkban kell megkeresni a helyes utat. Csak önmagunkban bízni. A harcművészetek ideológiai alapja. A harcos hitvallása a ZEN. A Zen az élet megélése, megtalálva helyünket a természetben. a harcművészet egy eszközt jelent önmagunk fejlesztéséhez. Az igazi győzelem, ha magunk felett aratunk győzelmet. A Do-n való haladás a Zen követése.    

DO: ÚT, ösvény. Minden ember felállít, egy ösvényt, melyen életében halad. Az ÚT lényegében maga az élet. Csupán az nem mindegy, hogy hogyan éljük az életünket. a Harcművészet is egy lehetséges út. Aikido, Karatedo, Judo...stb. Ott az ÚT jele. Az utat magunkba kell keresnünk. Nekünk kell megtapasztalnunk. Az életünket belül kell megélnünk, a külsődleges dolgok, a tapsztalataink, érzékelésünk kivetülései. Mindig teszünk valamit, mindig érzékeljük a környezetünket, melyek befolyásolnak vagy pozitívan, vagy negatívan. Meg kell találnunk a helyünket, a harmóniát. A harci művészetek eszközt nyújtanak ehhez. Az ÚT az élet megélése, a harmónia megtalálása, köztünk, és a környezetünk között.  

Misogi: A test, és szellem megtisztítása. A Misogi a Budo alappillére, csak így tudjuk helyesen gyakorolni a Budo Útját.

• Csendesítsd le az elméd.
• Tisztítsd meg a tested, és szellemed.
• Légy hálás a mindennapi élet által adott ajándékokért.

Távolíts el minden negatív dolgot, engedj el minden önzést, rosszindulatot. Gondolkodj, és cselekedj pozitívan. A Budo gyakorlása a Misogi gyakorlása.

• Külső Misogi / Seishin no Gyo: A test megtisztítása.
• Belső Misogi / Sokushin no Gyo: A tudat, szellem megtisztítása.

Atemi: Életpontok támadása. Ütések, csapások, a test különböző életfontosságú pontjaira. Az atemi, elengedhetetlen része az Aikido-nak. O Sensei egyszer azt mondta, az Aikido irimi, és atemi. Az atemi célja az ellenfél támadásának megtörése, a technika asszisztálása, illetve a hatékony befejezés. Tudnunk kell azt, hogy az atemi, csupán a technikák kiegészítő elemei, és nem pedig maga a technika. A hatékony atemi végrehajtásához szükséges a test életpontjainak ismerete( Jintai Kyusho).

Tegatana: Kardkéz. Az Aikido tipikus kéztartása. Olyan, akár az éles kard. Itt tűnik szembe az Aikido, és a kardvívás közti egység. Minden technika alapja. A védelem első eszköze. Az atemi-ket is többnyire tegatana-val hajtjuk végre. Az Aikido-ban csupán két kéztartást használunk. Kaisho(nyitott, illetve nyitó kéz), és a Tegatana-t. Ha nem ismerjük a kardkéz használatát, soha nem fogjuk megérteni az Aikido-t. A KI, Kokyu Ryoku ereje is a kardkéz megfelelő használatán keresztül nyilvánul meg.